A Földgömb alkotóközössége – tagjai szintén kutatók, expedíció szervezők – 2009-ben hívta életre a Földgömb az Expedíciós Kutatásért Alapítványt. Szervezetünk hiánypótló, elsődleges feladatának tekinti az expedíciós kutatás társadalmi beágyazódásának elősegítését, a hazai expedíciós kultúra egykori fényének helyreállítását. A célok elérése érdekében alapítványunk ismeretterjesztő, tehetségkutató tevékenységet végez, szakmai támogatást nyújt az induló, vagy már eredményeket elért expedícióknak, de saját kutatatást is folytat, mely mintaként szolgálhat más expedíciók hatékony lebonyolításához.
Magyarok elsőként a Föld legmagasabb vulkánján – Ojos del Salado, 6893 m. Hazaérkezett Chiléből a FöldgömbTerepjáró csapata, amely A Földgömb az Expedíciós Kutatásért Alapítvány és az Eupolisz utazási iroda által közösen szervezett útján a Föld legmagasabb vulkánjának megmászását tűzte ki céljául.A Chile és Argentína határán emelkedő Ojos del Salado extrém száraz környezetben, hegyi sivatagok fölött magasodik. Az Atacama-sivatagot szegélyező hegyóriások legnagyobbika nem rendelkezik összefüggő jégborítással (csak kisebb jégfoltokkal), hiszen e térségben az évi csapadék mennyisége nem éri el a 100 mm-t, a párolgás értéke viszont ennél lényegesen magasabb. A hegy lábánál sós tavak, só- és kősivatagok húzódnak, a legközelebbi, megbízható ivóvíznyerő hely 250 km távolságban található!
A szunnyadó tűzhányó nagy magassága és rendkívül szélsőséges időjárása miatt eddig jobbára kívül esett a részletes földtani és földrajzi vizsgálatokon, legutóbbi, 700-1000 évvel ezelőtti kitöréséről is csak hozzávetőleges adatok születtek.
Bár itt fut a legmagasabban a földi hóhatár és itt jutottak eddig autóval a legmagasabbra a Földön, a hegy megközelítése és megmászása sem egyszerű feladat. A csapat összesen kb. 700 km-t autózott szilárd burkolatú út nélkül, ill. nehéz, magashegyi sziklás-homokos terepen. A járművek 5200 m-es magasságig kapaszkodtak, innen rendkívül erős szélben és igen nagy hidegben mászott egyre magasabbra a csapat a vegyes (kőtörmelékes, salakos, havas, sziklás) terepen. Mivel január végén komoly hóvihar tombolt a hegyen, két hétig érintetlen volt a legmagasabb régió. Végül február 4-én négyen (Nagy Balázs, Nemerkényi Zsombor, Bakai Ferenc és Garamszegi Tamás), első magyarokként elérték a legmagasabban fekvő kráter szegélyén emelkedő sziklás főcsúcsot, ahol a viharos szél miatt kb. mínusz 40 fokos hőérzetben volt részük.
