Az expedíciós hőskor

Prinz Gyula 1906-ban Almásy György második Közép-Ázsia expedíciójával jutott el Belső-Ázsiába, amelyből fél éves közös munka után kivált és egyedül folytatta kutatásait. Megfigyeléseivel olyan értékes adatokat közölt, amelyek addig elkerülték az orosz katonai térképészek figyelmét. Andizsán felől kelt át a Fergána-hegységen, és kutatásokat végzett a Narin medencéjében. A nyár folyamán áthaladt a Terszkej-Alataun, és az Isszik-kul környékét tanulmányozta. Ősszel bejárta a Borkoldaj-hegységet, a Karaszai- és a Kogelcsob-fennsíkot. Számos természetföldrajzi probléma megoldására jött rá: tisztázta a bejárt terület folyóinak eredetét és vízgyűjtő területeik kiterjedését. A Tien-san középső és déli részének első tudományos leírását és feltérképezését végezte el.

Belső-Ázsia felfedezésében és régészeti feltárásában a XX. században az angol támogatással kutató Stein Aurél(Sir Aurel Stein) érte el a legjelentősebb eredményeket. Három alkalommal vezetett expedíciót a klasszikus Selyemút területére.


Teleki Sámuel kelet-afrikai expedíciója akkor még ismeretlen tájra, a Baringó-tótól északra elterülő vidék feltárására indult. Az expedíció tudományos munkájáért Ludwig von Höhnel volt felelős. A kor legtapasztaltabb karavánvezetőinek Dzsumbe Kimemetának és Dualla Ildrisznek a felfogadása valamint a 300 főnyi karaván felszerelési listái bizonyítják hogy Telekiék nem szabványos vadászkirándulásra készültek.

 

Déchy Mór a Kaukázus tudományos feltárásának úttörője. 1884 és 1902 között hét expedíciót szervezett az Európa és Ázsia határán húzódó magashegységben. Útjaira neves természettudósokat vitt magával, így a második útján Lojka Hugó botanikus, harmadik útján Schafarzik Ferenc geológus, hatodik útján Papp Károly geológus és Hollós László botanikus, hetedik útján Laczkó Dezső geológus kísérte el.

Széchenyi Béla expedíciójának céljául a térképezést, földtani felmérést, a növény- és állatvilág, valamint a kínai nyelvek tanulmányozását tűzte ki. Az expedíciónak Széchenyi Bélán kívül három tagja volt: Kreitner Gusztáv osztrák térképész főhadnagy, Szentkatolnai Bálint Gábor nyelvész, aki azonban betegsége miatt visszafordulni kényszerült, és a geológus, geográfus Lóczy Lajos. Tengeren utaztak Triesztből Sanghajba. Sanghaj-Tunhuang-Kuku-nor-Jünnan-Rangoon (Burma) útvonalat járták be.

 

Az expedíció célja az Északkeleti-átjáró felfedezése lett volna a Tegetthoff gőzössel, ehelyett a 24 fős csapat felfedezte a Ferenc József-földet. Az expedíciót Julius von Payer főhadnagy és Karl Weyprecht irányította, egyetlen magyar tagja Kepes Gyula hajóorvos volt. A költségek legnagyobb részét osztrák és magyar nemesek, arisztokraták finanszírozták.

A FÖLDGÖMB AZ EXPEDÍCIÓS KUTATÁSÉRT ALAPÍTVÁNY

Székhely: 1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 125.
Adószám: 18200267-1-42
Bankszámlaszám: CIB Bank – 10700488-48715300-51100005
Törvényszéki nyilvántartási szám: 10.812
Nyilvántartásba vételi bejegyző végzés száma: 16Pk. 60189/2009/2

Adatvédelmi nyilatkozat

Kapcsolat

© A Földgömb az Expedíciós Kutatásért Alapítvány