E sós tavakkal, az édesvíz hiányával, rendkívül gyér növényzettel, ám állandó erős széllel és porviharokkal jellemezhető lakatlan magashegyi sivatag környezetváltozásáról, a klímaváltozás helyi hatásairól ugyanakkor nincsenek pontos adatok. Ennek oka a szélsőséges, sokszor embertelen időjárási feltételekben, a körülményes megközelíthetőségben, a nagy magasságban és a nehéz terepben is keresendő. Pedig szélsőséges szárazsága és rendkívül alacsony hőmérséklete miatt földrajzilag olyan extrém terület, amely kiváló indikátorként is működhet: mind az esetleges melegedés, mind az ezzel járó további jégolvadás és nedvesedés dinamikusan megváltoztathatja környezeti viszonyait.
Ennek feltárása hosszú távú, terepi monitoringvizsgálattal végezhető el, az általunk mérendő környezeti sajátosság pedig a talajt-törmeléket cementáló örökfagy (a permafroszt) jelenléte, ill. változása.
Célunk, hogy a Földön legmagasabban beindított adatgyűjtő vizsgálatsorozatunkkal 4200 métertől 6800 méterig 4 magassági szintben elemezzük az örökfagy jelenlétét, területi elterjedését, degradációját, változásait. Mindezzel első lépésben olyan állapotfelmérésre törekszünk, amely alapot ad a mai környezetváltozást jelző örökfagy monitoring-vizsgálatára. Az örökfagyhelyzet-meghatározó alapvizsgálat mellett ezért minden vizsgált magassági emeleten a talajfelszíni és felszín alatti hőmérsékletet mérő, folyamatos működésű adatgyűjtőket helyezünk el, évi adatleolvasási gyakorisággal számolva.
A várható eredmények: a terepi felméréssel és reprezentatív adatgyűjtés beindításával olyan klíma- ill. környezetváltozást jelző paramétereket vizsgálhatunk, amelyek konkrét információkat adnak e szélsőséges terület állapotváltozásáról. Így pontos képünk lesz a napjainkban lejátszódó átalakulások mértékéről, dinamikájáról.
Időpont: 2012. január-február
Az expedíció honlapját itt érheti el!
- Universidad de Atacama, Copiapó, Chile
- Nevado Tres Cruces National Park, Chile